Szabó Magda Az Ajtó Film: Az Ajtó (Film, 2012) | Kritikák, Videók, Szereplők | Mafab.Hu
Helen Mirren és Martina Gedeck a film egyik jelenetében © MOKÉP Szabó Istvánt már az Apa-trilógiában is izgatta, hogy az amúgy is terhelt emberi kapcsolatokat hogyan terheli meg még jobban a történelem. Akkoriban még kevésbé nyomta agyon a porcelán a mondanivalót, ami viszont Az ajtó elején is csaknem megtörténik: a dráma lassan kászálódik elő az antik díszletek alól. Ráadásul, ha már korfestés és díszletek: a "hatvanas évek" légköréből a perzsaszőnyeg közepére tett Rakéta porszívónál többet nem nagyon sikerül érzékelni. A feszítő Guldenburgok öröksége-érzés azonban fokozatosan múlik, ahogy egyre közelebb kerülünk Emerenc bezárt ajtajához. A drámai hatáskeltés néhol egészen erős, a múlt füstködbe burkolt, cgi-effektezett flashbackjei megrázóak, olykor már-már rémisztőek is. Ennek viszont maga a rendező úr küld be egy jobbhorgot, mikor az egyik jelenetbe önmagát bekameózva szó szerint vigyorogva integet ki a vászonról, mintha csak egy ökörködős színházi darabtemetésen járnánk. Martina Gedeck nemrég már eljátszotta a sikeres művésznő esetét a létező szocializmussal: a Mások életé ben, a megfigyelt keletnémet színházi rendező élettársaként szexuálisan kihasználja, erkölcsileg megalázza és tönkreteszi az NDK kulturális minisztere.
Az ajtó (film) – Wikipédia
Szépen komponált, reklámfilmes környezet, sok antik díszlet, világsztárok és lassan kibontakozó dráma. Szabó István legújabb filmje, a Szabó Magda regényéből készült Az ajtó puhán üt, hogy meg ne fájduljon. A hatvanas években járunk. A nap melegen süt le a pasaréti elit környék rendezett utcáira, klasszikus dallamok hangjai keverednek a mintamókus vidám foszlányaival, az írónő ír, a takarítónő takarít, a délutáni napsugár megcsillan az üvegszekrényekben feltornyozott családi eszcájgon. Minden olyan idilli, a Megáll az idő itt még pozitívan cseng. A hátsó udvarok húsz éve kulcsra zárt szuterénjeinek mélyén azonban az elüldözött zsidók hátrahagyott porcelánjai mellett az elmúlt évtizedek sötét emlékei is ott lapulnak. A magyar filmnek ez a zsánere már ott volt a hatvanas évek legnagyobb filmjeiben, a Húsz órá ban vagy a Tízezer nap ban, sőt, Szabó István korai műveiben is. A rendező most újra hasonló témához nyúlt, és Szabó Magda világsikerű regényét vitte filmre, ismét csak mézes-mázos klasszicizáló Herendi reklám-stílusában.
Szabó Magda regénye azonban minden, csak nem esztétizáló, éppen ezért a vásznon is teljesen idegenül hatnak a Móriczhoz még csak-csak illő gesztusok. Jól példázza ezt, hogy a filmben a keverék Viola kutyából is gyönyörű, fajtiszta (bár gyanúsan festett vörös) golden retriever lesz. Egészen más műről beszélnénk, ha a producerek úgy döntenek, hogy inkább tévéfilmmé alakítják Az ajtó t. Talán a Szabó által diktált dramaturgia sem lenne olyan idegen, és a sok kis hiba sem lenne ennyire szembetűnő. Ragályi Elemér képei is inkább képernyőkre valók, mint vászonra. Szinte minden összetevője azt sugallja, hogy ennek a filmnek a szerkezete nem bírja el a mozivásznat, Az ajtó ezért nem is tud ott kibontakozni. Látszólag pedig minden adva volt egy maradandó filmhez, Helen Mirren és Martina Gedeck azonban hiába nemzetközileg díjazott, kiváló színészek, alakításukban semmi finomság, folyamatosság nincs, mintha őket is bedarálta volna a felolvasóversenyhez hasonlító magyar filmszínjátszás. És nem segít rajtuk az sem, hogy az eredeti irodalmi dialógusok szintén nem működnek moziban.
Sur imdb imdb
FANSHOP Az ajtó Szabó Magda írónő a Júlia utca 3-ban lakott, Emerenc pedig a 7. szám alatt. A házak ma is láthatók, és még vannak lakók, akik ismerték őket személyesen is. Azóta Verrasztó Gábor történész külön kötetet is szentelt Emerenc személyének, akit a valóságban Szőke Júliának hívtak. ( Dorkateo) A filmet a Lotz Károly utcában forgatták, egy szép pasaréti villában. Szabó Magda lakhelye a közeli Júlia utcában volt. ( Dorkateo) A 34. moszkvai filmszemlén, illetve egy ausztriai gálán is jelölést kapott. ( KaTuS55) Témába vágó sorozatok Oszd meg az értékelést! A számokban Tények, érdekességek: 77 238 Színész adatlapok: 741 530 További hírességek adatlapjai: 316 959
Az ajtó
Pláne egy olyan regény esetében, mint Az ajtó, amelyben kifejezetten nem a megtörténő eseményeknek, hanem ezen eseményeken keresztül bemutatott belső állapotoknak van tétje. Szabó filmje azonban nem csak a regénnyel összevetve, hanem különálló alkotásként, saját médiumán belül sem működik. A legfontosabb, hogy a két karakter között fokozatosan kialakuló intimitás (ami a könyv szervezőelvének tekinthető) szinte teljesen hiányzik a filmből. Szabó csak darabokat képes visszaadni Emerenc és az írónő bonyolult játszmáiból, amivel elveszik a film (és a regény) lényege. Amit kapunk, az egy sor, többé-kevésbé összeillő történetfoszlány. És mivel a regényt sem a narratíva fűzte össze, a filmet sem képes összetartani. Emellett Az ajtó rengeteg kis dolgon is elhasal, olyasmiken, amiket egy film sem engedhet meg magának. Ilyen például az otromba műhó, amit Emerenc olyan kitartóan sepreget, az esőben el nem ázó kabátok, a felesleges feliratok, a zárójelenet nevetségességig eltúlzott szélgépe, a mutatóujjaival gépelő írónő vagy a magyar színészek ajkára nem illő, hihetetlenül zavaró utószinkron.
- Www atv hu egyenes beszéd videos
- Szabó magda az ajtó film
- Szabó magda az ajtó film sur imdb imdb
- Kult: Szabó István nem merte betörni az ajtót | hvg.hu
- Prima Magzatvíz szivárgás teszt (5x) - Mpatika.hu
- Szén monoxid érzékelőt milyen magasra kell tenni
- Zelk zoltán mese a legokosabb nyúlról 9
- Szabó magda az ajtó teljes film
- Éjjel nappal budapest alexa feneke online
- Mennyi idő alatt hízik meg egy disznó
- A mi mozink - Az ajtó (2012)
- Matematika tanmenet 3 osztály műszaki kiadó 6
Szabó magda az ajtó című film
Bent először nem is lát mást, csak rendet és tisztaságot, bár a fintorán látható, hogy valami zavaró szag terjeng odabent. Miután Emerenc kimondja azt a szót, hogy vacsora, kilenc macska jön elő a szoba legkülönbözőbb zugaiból; ez volt az ajtó titka, hiszen, csak kettőt tarthatott volna. Emerenc nem is tud magyarázatot adni arra, hogyan is lettek kilencen. Az idő múlásával Magda egyre híresebbé válik az írásaival, Emerenc pedig még folyamatos hóesésben is söpri az utcát. Magda egyszer egy író-olvasó találkozóra indul Emerenc szülőfalujába. El is hívja magával az asszonyt, aki igent is mond, ám amikor elérkezett az indulás pillanata, kénytelen visszakozni, és otthon maradni, mert aki helyettesítette volna, közli, hogy nem ér rá. Cserében megkéri Magdát, hogy menjen végig a település, Csabadul vasútállomásának rámpáján. Magda így is tesz, sőt elmegy egy helybeli asszonyhoz is, akit arra két, hogy meséljen neki Emerencről. Az asszony szavaiból kiderül, hogy Emerencet a nagyapja a Grossmann családhoz adta cselédnek, onnan egy karon ülő gyerekkel tért vissza.
Jobb esetben csak leperegnek a vászonról, rosszabb esetben viszont nevetségessé teszi a jelenetet. Sajnos Szabó filmjében elég sok példát találunk az utóbbira: olyan párbeszédeket, amikkel egyszerűen nem lehet mit kezdeni. Komolyan venni lehetetlen, nevetni rajta túl kínos. Nem érdemes sokat lamentálni rajta, mindenki tudja, hogy nincs könnyű helyzetben a magyar filmipar. Szabó adaptációja ugyan becsalogat majd egy adag nézőt a mozikba (elsősorban a húzóneveknek köszönhetően), de minőségi változást nem tud hozni. Ezért aztán nehéz valamit is kezdeni Az ajtó val. Az ember szíve megszakad, mert szereti a regényt, szereti Szabó Istvánt és kétségbeesetten szeretné, hogy jó legyen ez a film. De jó film helyett másfél óra szépelgő anekdotázást kapunk, ami nemhogy egy Szabó Magda-adaptáció, de egy bármilyen film iránti elvárásainkat sem elégíti ki. Olyan ez, mint Emerenc ajándék porcelánkutyája: csak giccs, nem igazi.