Segitő Családtag Egyéni Vállalkozásban 2017
- Segítő családtag. Élt 1998. január 1-től 2011. december 31-ig < Hírek | HR DOC SHOP
- Cégiránytű tanácsadó: Segítő családtag foglalkoztatása
A segítő családtag, mint magánszemély adókötelezettségeit tekintve a jövedelme nem önálló tevékenységből származó jövedelem, azaz összevonandó jövedelem. Az adójóváírás kizárólag bérjövedelem esetén illeti meg az adózót, tehát a segítő családtagi jogviszony után adójóváírás nem jár. Nem kell viszont munkaadói és munkavállalói járulékot sem fizetni. A számviteli törvény szerint jövedelem bérköltségnek számít, tehát a segítő családtagok díjazása után 1, 5% szakképzési hozzájárulást kell fizetni. Ha ilyen jogviszonyban szeretnénk bejelenteni a cégben (nyomtatványa a T1041-es, kódja a 1205) személyesen közreműködő magánszemélyt, annak kötnie kell a családtaggal egy írásbeli megállapodást is, amelyben meghatározzuk a végzendő feladatok körét, a díjazást, valamint egyéb feltételeket.
Segítő családtag. Élt 1998. január 1-től 2011. december 31-ig < Hírek | HR DOC SHOP
- Így dolgozhat a segítő családtag - Adózóna.hu
- Élet teljes film – Videaonlinefilmek
- ORIGO CÍMKÉK - Két pasi - meg egy kicsi
- Vámpírnaplók 1 évad 1 rész magyarul
- Segitő családtag egyéni vállalkozásban 2010 qui me suit
- Elaine Mazlish; Adele Faber: Beszélj úgy, hogy érdekelje, hallgasd úgy, hogy elmesélje | bookline
- Segitő családtag egyéni vállalkozásban 2007 relatif
Cégiránytű tanácsadó: Segítő családtag foglalkoztatása
A kérdés, hogy segítő családtag kft-nél, vagy bt-nél működhet közre úgy, hogy nem kell bejelenteni? Én úgy tudom, hogy egyéni vállalkozónál van ilyen családtagi dolog, cégeknél viszont azzal találkoztam csak, hogy amennyiben a társaság tagja valaki, akkor végezhet bejelentés nélkül munkát, és mindegy, hogy családtagja valamelyik tagnak, vagy sem, ill. mindegy, hogy bt. vagy kft. Nézzük hogyan definiálja a jogszabály a segítő családtagot. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény szerint: 4. § g) Segítő családtag: az egyéni vállalkozónak, az egyéni cég és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tagjának közeli hozzátartozója, aki a vállalkozásban személyesen és díjazás ellenében - nem munkaviszony keretében - munkát végez, kivéve a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. Ebből az első fontos következtetést már le is vonhatjuk.
A fenti kötelezettségek teljesítése sem tekinthető azonban a vállalkozási tevékenység személyes folytatásának a járulékfizetési kötelezettség alól mentesített időtartam alatt. Ha a vállalkozói igazolvány birtokában a vállalkozó "saját elhatározásából" nem folytat személyesen vállalkozói tevékenységet - pl. a vállalkozói igazolványt kiváltja, de nem kezdi meg a tevékenységét, vagy kizárólag segítő családtag, alkalmazott útján látja el a tevékenységet - a minimálbér alapján a járulékfizetési kötelezettség az igazolvány átvétele napjától fennáll. Analóg módon alkalmazandó a szabály a társas vállalkozó esetében is. A járulékfizetési kötelezettség alól mentesül azonban az egyéni és társas vállalkozót akkor, amikor fizikailag nem képes a vállalkozói tevékenységét személyesen gyakorolni, mert beteg, táppénzes állományban van, vagy ha gyermeke gondozása, családtagja ápolása mellett nincs lehetősége a vállalkozói tevékenység személyes folytatására. Ekkor a minimálbér alapulvételével járulékfizetési kötelezettsége nincs.